A kókuszolaj vagy kókuszzsír a kókuszpálma gyümölcsének húsából kivont zsiradék. Mind a két elnevezés használható rá, hiszen szobahőmérsékleten, azaz kb. 20-22 Celsius fokon szilárd halmazállapotú – ezt nevezzük kókuszzsírnak -, ennél melegebb környezetben pedig folyékonnyá válik – a köznyelvben ezt hívják kókuszolajnak.
A kókuszolaj előállítása
A kókuszolajat a trópusokon termő kókuszdió kiszárított, vagy megfőzött és aztán aprított húsából nyerik ki. Hasonlóan a többi növényi olajhoz, a kókuszolajból is megkülönböztetünk hidegen sajtolt, azaz szűz és finomított verziót.
A szűz kókuszolaj (VCO = virgin coconut oil) a préselésen kívül semmilyen egyéb feldolgozási eljáráson nem esik át, és enyhén édeskés, diós ízzel rendelkezik.
Ezzel szemben a finomítás során, az olaj kinyerése után abból egyéb lépéseken keresztül kiszűrik az illat-és íz anyagokat, így egy semleges ízű, átlátszó színű zsiradékot kapunk, amelyet nem csak az élelmiszerekben, de kozmetikumok, gyógyszerek gyártásában is felhasználnak.
A kókuszolaj felhasználása
A kókuszolaj egyre elterjedtebb alapanyag a háziasszonyok konyhájában. Az élelmiszeripar és a vendéglátás azonban már régóta használja, különösen a bő olajban sült ételek elkészítésekor.
Semleges íze és színe miatt kitűnően alkalmazható bármilyen étel sütéséhez, főzéséhez.
A kókuszolaj tápértéke
A kókuszolaj energia- és zsírtartalma megegyezik a növényi olajakkal és egyéb zsírokkal. Mivel zsiradék lévén jelentős mennyiségű kalóriát tartalmaz (kb. 890 kcal / 100g), ezért a fogyókúrázók számára – a többi zsiradékhoz hasonlóan – fogyasztása mértékletesen, a napi, számított kalória-bevitelt figyelembe véve ajánlott.
Egyéb felhasználás
Az ételkészítésen kívül a kókuszolajat kozmetikai célra, bőr-és hajápolásra is felhasználhatjuk. Készítenek belőle szappanokat, testvajakat, de az érzékeny vagy száradásra hajlamos területek – mint a szemkörnyék, könyök, sarkak – ápolására is kiválóan alkalmas.
